Munkaviszony kezdete, munkaszerződések

2023-01-05

Munkaviszony kezdete - munkaszerződések

A munkaviszony létrejöhet szóban vagy írásban. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül van szükség külön munkaszerződésre, hiszen Ausztriában a munkaviszonyt szinte minden területen kollektív szerződések határozzák meg a felek jogait és kötelezettségeit, illetve munkajogi törvény szabályozza a két fél közötti vitás kérdéseket.

Külön munkaszerződésre abban az esetben van szükség, ha adott kérdéseket a kollektív szerződés nem szabályoz, vagy attól eltér.


Mikor jön létre a munkaviszony?

  • Ha a munkaadó bejelentett az Egészségbiztosítási Pénztárnál (Krankenkasse), és az erről szóló igazolást átadta.
    (A ki és bejelentésről minden esetben köteles a munkaadó igazolást adni)
  • Ha kétség merül fel a bejelentéssel kapcsolatban, az illetékes Egészségbiztosítási Pénztárnál ki lehet kérni a biztosítási kivonatot (Versicherungsdatenauszug), melyen az addigi összes munkavállaló adata, illetve a bejelentés és a kijelentés időpontjai szerepelnek
  • Dienstzettel-tájékoztatás a munkavégzésről. Ezt a munkába lépést követően kell átadnia a munkaadónak.
    Tartalmaznia kell:
    • munkaadó és a munkavállaló neve és címe
    • munkaviszony kezdete (határozott idejű esetén a vége)
    • felmondási idő (ha kollektív szerződéstől eltér)
    • munkavégzés helye
    • tevékenység leírása
    • heti munkaidő
    • havi bérezés, végkielégítés, túlóra, egyéb juttatások összegei
    • alkalmazott norma leírás a kollektív jogviszonyok alapján
    • kollektív szerződés szerinti besorolás
    • próbaidő esetében ennek időtartama
    • Munkavállalói Pénztár megnevezése (Mitarbeiter Vorsorgekasse)
  • Havi bérpapír (Lohnzettel). Minden hónap végén köteles a munkaadó átadni a bérelszámolást, melyen szerepelnek a TB és adó levonások és az egyéb juttatások

Fontos!
Munkaszerződését mielőtt aláírná, olvassa végig figyelmesen, vagy ha nyelvi okok miatt nem egyértelmű, nézesse meg szakemberrel.


Munkaszerződés módosítása

A munkaszerződés módosításához mindkét fél beleegyezése szükséges. Történhet írásban, de szóban is, feltéve, hogy a munkavállaló elfogadja a módosítást. Egyoldalú módosítás esetén azonnal írásban (fax vagy posta) jelezni kell a munkaadó felé, hogy a munkavállaló nem ért egyet a módosítással.


Kollektív szerződés

A kollektív szerződés egy megállapodás, melyet évente egy adott ágazat munkavállalóinak érdekeit képviselő szakszervezete köt a munkáltatói oldallal.

A kollektív szerződés:

  • meghatározza az adott ágazatban egységesen alkalmazandó minimális normákat a bérezésre, valamint a munkafeltételekre vonatkozóan
  • megakadályozza, hogy a munkavállalók egymással szemben hátrányos helyzetbe kerülhessenek
  • segít abban, hogy a hatalmi viszony a munkaadó és munkavállaló között kiegyensúlyozott legyen
  • biztosítja a versenyegyenlőséget egy ágazathoz tartozó vállalkozások között

Mindig az a kollektív szerződés kerül alkalmazásra egy adott munkavállaló esetében, melynek szakmai, személyi hatálya alá a munkaadó és a munkavállaló tartozik.


Egyéb munkaviszony jellegű szerződések

Szabadfoglalkozású munkaviszony (Freier Dienstvertrag)

Jellemzők:

  • határozott vagy határozatlan időre szóló szolgáltatásnyújtás
  • nincs vagy csak csekély mértékű a személyi függőség
  • szabad foglalkozásúak helyettesítheti magukat a törvény szerint
  • nem részei az üzem „szervezetének”
  • saját munkaeszközt használhatnak
  • nincs kötelező eredménygarancia
  • normálisan órabért kapnak
  • a munkavállalókhoz hasonlóan jogosultak a társadalombiztosítási ellátásokra,
    be vannak jelentve az Egészségbiztosítónál, kaphatnak táppénzt (Wochengeld), munkanélküli segélyt

Lényeges különbségek a „rendes” munkaviszonyhoz képest:

  • függetlenség: nincs kötött munkaidő, elvárások szabadabbak
  • nem érvényesek a szabad foglalkozásúakra a munkajog védelmi intézkedései
  • nincsen minimálbér, és kollektív szerződés, amelyre hivatkozhat a munkavállaló, ha pl. nem fizették ki
  • saját maga fizet adót a jövedelme után

Vállalkozási szerződés (Werkvertrag)

Jellemzők:

  • egy konkrét termék, vagy eredmény előállítására vagy elvégzésére vonatkozik
  • az eredményességért, pl. termék hibátlanságáért saját maga felel
  • személyi függetlenség: a munkavégzés helyéről és idejéről maga rendelkezik
  • a munkavégzéshez saját eszköz használható
  • nem köteles személyes munkavégzésre

Lényeges különbségek a „rendes” munkaviszonyhoz képest:

  • Függetlenség: nincs kötött munkaidő, elvárások szabadabbak
  • nem érvényes a vállalkozási szerződésre a munkajog védelmi intézkedései
  • nincsen minimálbér, és kollektívszerződés, amelyre hivatkozhat a munkavállaló, ha pl. nem fizették ki
  • társadalombiztosítást a vállalkozókhoz hasonlóan maga fizeti meg (€6.453 felett kötelező beteg és nyugdíjbiztosítást is fizetni), valamint saját maga fizeti adót a jövedelme után