Az oldal cookie-kat használ
Az oldal cookie-kat használ, az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Részletek az Adatkezelési nyilatkozatban olvashatóak.
x

(Majdnem) minden harmadik bécsi lakos külföldi

2021. 02. 02.

A bécsiek 30,8 százalékának nincs osztrák állampolgársága.

A városvezetés integrációért felelős elöljárója (Neos) meggyorsítaná a honosításokat, és már az óvodában fontosnak tartja a nyelvoktatást.

2007 óta immár ötödik alkalommal készítették el Bécsben az ún. integrációs beszámolót (Integrationsmonitor), amit 2020 decemberében hoztak nyilvánosságra. A dokumentum egy összefoglaló jelentés a migráció, integráció és a főváros lakossági összetételének állásáról, mely a bécsi bevándorlói társadalom változásait is láthatóvá teszi.

Míg 2002-ben a főváros külföldi lakosainak aránya 16,4% volt, addig 2017-ben ez a szám döbbenetes módon 27%-ra nőtt, míg az elmúlt 3 év alatt tovább emelkedett 31%-ra.

Az adatokat tovább elemezve, Bécs összlakosságának szinte a fele bevándorló vagy bevándorló családból származik. Konkrétan a bécsiek 45,9%-ának egyik szülője sem Ausztriában született, 36,7%-uk pedig eleve külföldön látta meg a napvilágot.

A bevándorlás nagyrészt uniós vagy egyéb európai (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) államokból származik, mely alól erős kivételt jelentett a 2015-ös év, amikor a migrációs mozgalmak tetőpontját éltük.


Alacsony honosítási arány

Bécsben a honosítási arány mindössze 0,8%. Ez annyit tesz, hogy 1.000 külföldi útlevéllel rendelkező bécsi lakosból csupán 8 szerzi meg az osztrák állampolgárságot. Ez az egyik legalacsonyabb arány az Európai Unióban.

Az osztrák fővárosban 2019-ben összesen 4.563 fő tehette le az állampolgársági esküt, ami ugyan jelentős növekedés a 2010-es 1.745-höz képest, de sokkal kevesebb, mint a 2000-es évek elejének tendenciája. Akkor, 2003-ban például Bécsben több mint 18.000 ember kapott osztrák állampolgárságot.

A bevándorlás az alacsony honosítási aránnyal karöltve komoly következményekkel is jár. Jelenleg a bécsiek 30,1%-a nem szavazhat sem a helyhatósági, sem a szövetségi választásokon, és ez az arány a 27 és 44 év közöttiek esetén több, mint 40%.


Cél a honosítási eljárások meggyorsítása

Christoph Wiederkehr, integrációért is felelős alpolgármester (Neos) azonnali cselekvést sürget, többek között a honosítási eljárások meggyorsításával. Nem könnyíti meg azonban a helyi adminisztráció helyzetét a szövetségi vezetés sem, mert a jogi keretfeltételek folyamatosan változnak.

Helyi politikai szinten sincs azonban teljes egyetértés. Érdekes a témát abból a nézőpontból is megközelíteni az SPÖ szerint, hogy bár sokan élnek akár 10 éve is Bécsben, viszont az állampolgársághoz szükséges minimum jövedelmi követelményeket nem tudják teljesíteni.

Az ÖVP által megfogalmazott kritika pedig azt emeli ki, hogy az állampolgárság a legértékesebb „juttatása” az államnak, amit nem szabad(na) popularista eszközként használni, kvázi odaajándékozni.


A bécsi diákok 52%-nak nem a német az anyanyelve

Az integrációs beszámoló azért pozitív változásokról is hírt ad. A 15-19 év közötti (harmadik országokból) bevándorló családból származó fiatalok a 2016-2019 közötti 3 évben magasabb iskolai végzettségeket szereztek, mint azt ezt megelőző időszakban.

A többnyelvű környezetben felnövő (azaz nem német anyanyelvű) diákok aránya 2018/2019-ben 52,2% volt. A többnyelvűségre természetesen tekinthetünk akár lehetőségként is, ha az ember jól ki tudja használni, mindenesetre már az óvodákban el kell kezdeni a nyelvi képzést, melybe a szülők bevonása is szükséges.

Nyomtat Email

< Vissza a hírekhez

Telefon: +36 70 211 60 69

Elérhetőségek

Osztrák Ügyek Consulting


Családi pótlék ügyek


Adóügyek